Ludovika Akadémia, Ludoviceum, 1808-1944: a →magyar katonai tisztképzés honvédtisztképzés iskolája. - 1790: az ogy. biztost választott a magyar tisztképzo iskola megvalósítására. 1792: elrendelték az 1752: alapított bécsújhelyi tisztképző isk. mintájára Budán történő intézet felállítását, ill. annak megvalósításáig a pesti egy-en a katonai tud-ok okt-ára tanszék szervezését. A rendelkezést nem hajtották végre. - A fr. háborúk alatt földuzzasztott hadsereg egyre több képzett tisztet kívánt, ezért az 1808:7. tc. Magyar Katonai Akadémia felállítását rendelte el a nádor igazgatása alatt. I. Ferenc kir. (ur. 1792-1835) az intézet céljára a váci Collegium Theresianum épületét adományozta, felesége Mária Ludovika kirné 50 ezer Ft koronázási ajándékát ajánlotta fel. Az int-et róla Ludoviceumnak (később ~nak) nevezték el. - Az intézet élére Petrich András törzskari ezr. került. A váci épület átalakítása azonban elakadt, s eladták. - A fourak, a vm-k és városok is jelentos összegekkel járultak hozzá a ~ létesítéséhez, melynek célja, hogy a monarchia m. ezredei és a →nemesi fölkelés céljaira m. tiszteket képezzen. A ~ telkét Orczy br. engedte át, de a Festetich család és Pest városa is kiegészítette azt. Az épület tervét Pollack Mihály készítette, alapkövét 1830. VI. 28: József nádor (1796-1847) tette le, 1836: készült el, de a bécsi udvar nem engedélyezte a m. tisztképzést. Az üresen álló épület felhasználására Széchenyi István és Kossuth Lajos is tett javaslatot. 1838: a pesti árvíz idején a Nemz. Múz. veszélyeztetett kincseit, kv-eit és az árvízsújtottakat helyezték el benne. József nádor minden kísérlete kudarcot vallott a pénzhiány és a m. nyelvu oktatás bevezetése miatt. - Az 1848/49-es szabharc alatt Mészáros Lázár hadügymin. létrehozta az épületben a Magyar Katonai Főtanodát. Amikor az osztrákok Pestet elfoglalták, az int. Debrecenbe költözött, s ott meg is szunt, ezután 1849: az épületet kórházzá, majd börtönné alakították át. - A kiegyezés után 1869: megszületett a M. Kir. Honvédség, s gr. Andrássy Gyula min-elnök kérelmére I. Ferenc József kir. (ur. 1848-1916) az 1872:16. tc. alapján XI. 1: engedélyezte a m. tisztképzést. Az int-et 1872. XI. 1: Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia néven nyitották meg. Kezdetben 14-18 évesekbol hadapródokat, 18-21 évesekbol tiszteket képeztek. 1897. VI. 29: a 33. tc-kel katonai foisk-vá szervezték, elso parancsnoka gr. Móricz Sándor ezr. Ezzel egyidőben katonai főreálisk-kat és hadapródisk-kat állítottak fel. Végzett tanulóik, valamint a civil gimn-ok érettségizett, jó előmenetelu tanulói felvételi vizsga után kerültek a ~ra. - I. Ferenc József kir. a ~nak zászlót adományozott, melyet 1901. V. 8: jelenlétében ünnepélyes keretek között szenteltek fel. Erre a zászlóra esküdtek fel ezután az újonnan felavatott hadnagyok. Az avatás általában aug. 20. táján a ~ parkjában (nagyréten) v. a ~ előtti téren történt. A tanulmányi idő 4 év volt, amelyet az I. vh. alatt a nagy tiszthiányra tekintettel lerövidítettek. - 1919. VI. 24: a ~ hallgatói a ludovikás ellenforradalommal próbálták megdönteni a vörös diktatúrát, sikertelenül. 1920 u. ismét 4 év lett a tanulmányi idő, melyet 1938 u. a háborús helyzet miatt ismét csökkentettek. - 1931. XI. 1: a ~ 2 részre oszlott: ~ I. főcsoport (a ~ épületében a gyalogos, tüzér, lovas, kerékpáros, páncélos képzésre), ~ II. főcsoport (a Hűvösvölgyben, a volt Bocskay főreál épületében a műszaki, híradós, folyamőr, repülő, csendőr képzésre). - Az 1939:2. tc. 3 akadémia felállítását rendelte el, s szentesítette az 1937-től működő alantostiszti tanf-ok rendszerét. Ezek szerint 1939. XI-től a ~ I. főcsoport M. Kir. Honvéd Ludovika Akadémia (gyalogság, lovasság, tüzérség) néven, a ~ II. főcsoport M. Kir. Bólyai János Honvéd Műszaki Akadémia (műszaki fegyvernemek és csendőrség) néven működött tovább, míg Kassán megalapították a M. Kir. Horthy Miklós Honvéd Repülő Akadémiát (légierő), melyet 1943 őszén Horthy Istvánról neveztek el. - 1944. IV: a bombázások miatt a ~ vidékre települt, s a Tisza, majd a Duna vonalában az erre a munkára behívott újonc legénység erődítési (állásépítési) munkálatait irányította. - XI. 1: alakulatait Körmendre (gyalogság) ill. Hajmáskérre (tüzérség) telepítették. Mindkét helyen XI. 15: volt az utolsó hadnagyavatás a ~ zászlajára. 1945. I: a ~ Kőszegen át No. különböző régióiba települt át, IV. 25: Schönthalban (Bajoro.) Ny-i hadifogságba esett, s ezzel megszűnt. - A II. vh. után a ~t nem szervezték ujjá, korábban végzettjeit egységesen a komm. rendszer ellenségeinek tekintették, s hátrányosan megkülönböztették. A katonatiszteket 1945-58: a Kossuth Lajos Katonai Akadémián, a hadero átszervezése után a fegyvernemenként létesített tisztképzokben 1-3 év alatt képezték. -

A ~ neoklasszicista épülete 2 emeletes, 3-5-7-5-3 ablaktengelyes, a középso és oldalrész középrizalitját 6 pillérrel, oromzattal és kerek ablakokkal képezték ki; fokapuja mellett 2 hadijelvényes medaillon található. Kpnáját Uhr Ferenc tervei szerint 1838: építették. Megújítása után 1918. VIII. 17: szentelték ismét fel Révai Kálmán nagy festményeivel (Szűz Mária, Szt Borbála, Szt György, Szt Mihály arkangyal). Kvtára 1912: 18.416 kötetből és 4586 térképből állt, a bpi helyőrség tisztjei és tisztviselői is használhatták. -

Az épületet a háború végén kirabolták, a kpnát megszüntették, raktárrá alakították. A ~ kertjében lévő szobrokat eltávolították, az épületeket átépítették. A főépületben az ELTE Termtud. Karának néhány tanszéke működik. A fedett lovardában alakították ki a Termtud. Múz-ot. Egyes épületeit a 3-as metró építésekor lebontották. Park részében és a csónakázó tó környékén az Orczy-kertet alakították ki. Az újonnan fölállított emlékmű körül 1992: a volt ludovikások világtalálkozót tartottak. - Parancsnokai: 1872: Móricz Sándor, 1877: Edelényi (Reindl) Lipót, 1877: Péchy Ede, 1880: Bassarabits Sándor, 1881: Szabó József, 1883: Szvetics József, 1895: Csesznák Benő, 1899: Nyiri Sándor, 1903: Vajna Albert, 1905: Bartheldy István, 1908: Braun József, 1913: Siegler Konrád, 1914: Papp-Váry Elemér, 1915: Bartha Lajos, 1919: Révy Kálmán, 1925: Sipos Árpád, 1928: Szinay Béla, 1931: Jány Gusztáv, 1936: Szombathelyi Ferenc, 1938. X. 1: →Farkas Ferenc, 1943: Sáska Elemér, 1944: Kovács László. - Lapjai: Ludovikás Levente (1922-39), Hadak Útján (1929-30), Ludovikás Évkönyv (1940-44). Ho.L.-Nemes Ödön

Lahner György: A m. kir. honvédségi ~ tényleges állománybeli tisztképzo tanfolyama. Bp., 1888. - Bachó László: M. kir. Honvéd ~ tört. Uo., 1932. - Viczián 1974:64. (171, 172.) - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:256. - Bp. lex. II:41. - Rada Tibor: A M. Kir. Honvéd ~ és a testvérintézetek összefoglalt tört. 1830-1945. 1-2. köt. Calgary-Bp., 1998.